A megbízás másik jellemzője a felek között szükségszerűen meglévő, más szerződéseknél fokozottabban jelenlévő bizalmi elem. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és annak érdekében a lehetősége szerinti legjobb módon ellátni.

Míg a vállalkozásnál az eredmény elmaradás szerződésszegésnek minősül, úgy a megbízásnál nem. A vállalkozó nagyfokú önállósággal, saját kockázatára, saját számlájára végzi tevékenységét, a megbízott a megbízó kockázatára, a megbízó utasításai szerint, a megbízó számlája terhére jár el.

A megbízott időben és térben szabadon fejti ki tevékenységét, kapcsolata a megbízóval alapvetően mellérendelt jellegű.

A megbízás létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség és a szerződést meghatározott alakban kell megkötni, úgy a megbízáshoz ugyanilyen alakszerűség szükséges.

A megbízott – főszabály szerint – személyesen köteles eljárni. Ez a kötelezettség a megbízás bizalmi jellegéből fakad, így ha jogosulatlanul veszi igénybe a megbízott más személy közreműködését, felelős az általa okozott károkért.

A megbízott köteles a megbízót a tevékenységéről, az ügy állásáról kívánságára, vagy annak szükségszerűsége esetén kérése nélkül tájékoztatni. A megbízott a megbízás megszűnésekor köteles elszámolni.

A megbízási díj akkor is jár, ha a megbízott eljárása nem volt eredményes. Mivel a szabályozás diszpozitív, így nem kizárt, hogy a felek eredményhez kössék a díj kifizetését. Ezáltal a megbízott a megbízási díj mellett sikerdíjra is jogosulttá válhat.

A szerződés a megbízás teljesítése nélkül megszűnik, amennyiben:

• valamelyik fél elhalálozik
• ha a jogi személyiségű fél megszűnik (kivéve, ha rendelkezik jogutóddal)
• a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik
• a megbízott elveszti cselekvőképességét
• a megbízás tárgytalanná válik

A megbízott bármikor, akár indokolás nélkül is felmondhatja a szerződést, de felmondási időt kell biztosítania az ügymenet folytonosságának biztosítása érdekében. Amennyiben a megbízó súlyos szerződésszegést követ el, úgy azonnali hatályú felmondással is lehet élni.

A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, azonban a felek folyamatos megbízás esetén a felmondás formájában egyedileg is megállapodhatnak.

I. Az ügyvédi letétkezelés szabályai

1. Ügyvédi letét

1.1
Az ügyvédi letét fogalma, nemei

1.1.1
Az ügyvédi letétnek minősül az ügyvéd részére – az Üt. 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódóan – meghatározott rendeltetéssel (céllal) írásbeli megállapodás alapján átadott pénz vagy más letétbe helyezhető érték.

1.1.2
Az 1.1.1 pontban meghatározott ügyvédi letétbe pénz vagy bírósági letétbe helyezhető tárgy vehető; fenntartásos betétkönyv ügyleti letét tárgya nem lehet, az értékpapírokat és a váltót a letétbe helyezéskor üres forgatmánnyal kell ellátni. E szabályzatban a továbbiakban pénz letétbe helyezése alatt a letétbe helyezhető más vagyontárgyakat is érteni kell.

1.1.3
Ügyleti letét, melynek célja a szerződő felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek biztosítása, az ügyvéd csak írásbeli szerződés alapján fogadhat el, és csak a szerződés rendelkezései szerint fizethet ki.

Ügyleti letét esetén az ügyvédi megbízás bármely fél által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem szünteti meg, és nem módosítja.

1.1.4
Teljesítési letét esetében a letéteményes azzal a rendeltetéssel vesz át pénzt vagy értéket elszámolási kötelezettség mellett, hogy azt más, harmadik személy részére az ügyfél rendelkezése szerint fizesse ki, vagy adja át.

1.1.5
Őrzési letét az ügyvéd által azzal a rendeltetéssel átvett pénz, hogy az az irásban előzetesen megállapított feltételek bekövetkezésekor a letevőnek fizetendő vissza.

Az ügyvéd üzletszerűen letétőrzéssel nem foglalkozhat, letétet csak ügyvédi tevékenysége során vállalt megbízáshoz kapcsolódóan és azzal összefüggésben őrizhet, annak időleges hasznosítását a letevő hozzájárulásával sem végezheti.

1.2
Az ügyvédi letét nem kapcsolódhat az ügyvéd által végzett pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadáshoz, az ügyfél vagy más által végzett hitelezési vagy befektetési szolgáltatáshoz.

1.3
Az ügyvéd nem konvertibilis fizetőeszközt letétként nem fogadhat el.

2. Letéti szerződés

2.1
A letéti szerződés minimális tartalmára a Magyar Ügyvédi Kamara a gyakorlat egységesítése érdekében ajánlást adhat ki.

2.2
Ügyvédi letétet csak a letét céljának megfelelő rendeltetéssel vehet át; tilos minden olyn megállapodás, amely az ügyvédet a letét hasznosítására vagy egyéb gazdasági felhasználásra hatalmazza fel.

2.3
Tilos a letéti szerződésben bármilyen olyan tájékoztató szöveg alkalmazása, amely a valóságnak nem vagy csak részben felel meg; különösen olyan megtévesztő tájékoztatás, amely a letevő bizalmának megerősítését célozza.

2.4
A letéti szerződés megkötését megelőzően a letevőt és a jogosultat fel kell világosítani arról, hogy mód van a letét letéti bankszámlán történő őrzésére.

A felvilágosítás megtörténtét tényvázlatban vagy annak hiányában a letéti szerződésben rögzíteni kell.

Amennyiben a letevő vagy a jogosult kéri, a letétet letéti bankszámlán kell elhelyezni. A költségviselés kérdésében a feleknek meg kell állapodni.

2.5
A szerződést megelőzően a letevőt és a jogosultat fel kell világosítani, hogy a letét mely pénzintézetnél vezetett számlán kerül elhelyezésre. Amennyiben az ügyfelek azt elfogadják, ezen tényt rögzíteni kell. Az ügyfelek kérésére és költségére a letétet az általuk megjelölt pénzintézetnél kell elhelyezni.

2.6
A letéti díjat pénzben, határozott összegben vagy a letét megszüntetésekor utólag pontosan kiszámíthatóan kell megállapítani. Letéti díjként az elhelyezett letéti összeg kamatai vagy kamatainak egy része is kiköthető.

2.7
Amennyiben a letevő vagy a jogosult a letétbe helyezett összeget, mint követelést részben vagy egészben engedményezte, az engedményezés szabályait kell alkalmazni, és a letéti szerződést szükség szerint írásban módosítani kell.

2.8
Letétként átvett értékre vonatkozó – az őrzési letét kivételével – zálogjogot külön k9kötés hiányában érvényesíteni tilos.

3. A letét átvétele

3.1
Pénzbeni letét átvétele

3.1.1
Ügyvédi letétet pénzintézetnél vezetett számlája javára történő befizetéssel, átutalással vagy készpénzben fogadhat el.

3.1.2
Amennyiben az ügyvéd letétet készpénzbefizetéssel fogad el, úgy azt kizárólag olyan ügyféltől veheti át, akinek azonosítását elvégezte.

Amennyiben a befizető jogi személy vagy egyéb szervezet nevében jár el, a jogi személy vagy egyéb szervezet azonosítását is el kell végezni.

Készpénzben átvett összeg letéti bankszámlán történő elhelyezésekor az azonosított letevőt a pénzintézettel közölni kell. Ehhez az ügyféltől írásban a titoktartási kötelezettség alóli felmentést meg kell kérni.

3.2
Tárgyi eszközök és értékpapír, takarékbetétkönyv vagy takaréklevél átvétele

Tárgyi eszköz átvétele során biztosítani kell, hogy valamennyi érdekelt a letéti tárgyat megtekintse; a letét tárgyát ezt követően olyan csomagolással kell ellátni, hogy azon feltüntethető legyen letevő egyéb jelenlévő érdekelt aláírása olyan módon, hogy az aláírások sérelme nélkül a letét tárgyához hozzáférni ne lehessen.

A letét kiadásánál a csomagolás sértetlenségét rögzíteni kell.

3.2.2
Értékpapír takarékbetétkönyv, illetőleg egyéb takaréklevél átvétele esetén csak okiratba foglalt kötelezettséget tartalmazó bemutatóra szóló eredeti okirat vehető letétbe.

A letét tárgyát a letéti szerződésbe, illetőleg annak mellékletében azonosításra alkalmas adatokkal kell megjelölni. Így különösen fel kell tüntetni a letéti okirat megnevezését, kibocsátóját, sorszámát, névértékét.

4. A teljesítési letét szabályi

4.1
Az ügyleti letétként átvett pénzt az ügyvéd az átvételkor megállapított célra, a letéti szerződésben részletesen rögzített feltételek szerint köteles a letéti szerződésben meghatározott jogosultnak kifizetni.

Az ügyleti letét csak a letéti szerződésben megjelölt jogosult részére fizethető ki. Amennyiben a letéti szerződés hatálya alatt több személy válik jogosulttá, a letét valamennyiük együttes rendelkezésére szüntethető meg.

A letevő a letét feletti rendelkezés jogát írásbeli nyilatkozattal meghatározott feltételek beálltáig fenntarthatja. A rendelkezési jog fenntartása esetén a megjelölt feltétel bekövetkeztéig a letevő jogosult a letét feletti rendelkezésre, beleértve a visszavétel jogát is. A jog fenntartó nyilatkozatról valamennyi érdekeltet írásban kell értesíteni.

Amennyiben a letét kiadásának esedékessé válásakor az időközben bekövetkezett változások miatt a jogosult személye egyértelműen nem állapítható meg, a letét bírói letétbe helyezhető.

4.2
Az ügyleti letét a visszavétellel, a kifizetéssel, illetve a bírói letétbe helyezéssel megszűnik.

4.3
A letét megszűnéséről valamennyi érdekeltet írásban értesíteni kell.

4.4
Az ügyvéd a letét kiadásakor különös gondossággal köteles eljárni; a kiadást igazoló okiratokat, elismervényeket stb. átvenni, a kifizetés feltételeiről arra alkalmas módon meggyőződni.

4.5
A bírói letétbe helyezés költségeit az a fél előlegezi, amelyik a letétbe helyezést kéri, ennek hiányában azt a letéti összegből kell fedezni.

5. Az őrzési letét szabályai

5.1
Az őrzési letétként átvett pénzt vagy értéket az ügyvéd az átvételkor írásban megállapított feltételek szerint és időben a letevő részére köteles teljesíteni.

5.2
Az őrzési letét feletti rendelkezési jog a letevőt illeti meg.

5.3
A letevő a letéti határidő lejártát megelőzően is jogosult a letét kiadását követelni.

5.4
A letét kiadásával a letéti szerződés megszűnik.

6. A letét őrzése

6.1
Az ügyvéd irodájában csak olyan összegű vagy értékű letétet őrizhet, amelynek őrzéséhez megfelelő összegű vagyonbiztosítással rendelkezik, a megőrzés módjának meg kell felelni a vagyonbiztosítás feltételeinek.

6.2
A 6.1 pontban meghatározott összeget meghaladó összeg pénzletétet letéti bankszámlán kell elhelyezni, vagy bankszéfben kell megőrizni.

Konvertibilis pénznemben átvett, vagy átutalt devizaösszeget ügyvédi letéti devizaszámlán kell elhelyezni az erre vonatkozó kormányrendelet szerint.

6.3
Az egyszemélyes ügyvédi iroda, illetőleg az az ügyvéd, aki nem ügyvédi iroda tagja a letéti számla feletti rendelkezésre, illetőleg a széf feletti rendelkezésre köteles a fogadó bankkal olyan megállapodást kötni, hogy az Ügyvédi Kamara által kijelölt gondnok rendelkezését a bank elfogadja.

A bankkal történő megállapodást az Ügyvédi Kamarának haladéktalanul be kell jelenteni, kivéve ha a letéti számláját kezelő pénzintézet belső rendelkezései a Kamara által kijelölt gondnok elfogadását írják elő, és ezt a tényt az Ügyvédek Lapjában a Magyar Ügyvédi Kamara közzétette.

6.4
Az ügyvéd törvényen vagy szerződésen alapuló értesítési kötelezettségének írásban köteles eleget tenni. Ugyancsak írásban köteles megkövetelni letevő vagy az esetleges engedményes jogkövetkezményekkel járó nyilatkozatait is.

7. A letéti nyilvántartás és ellenőrzés

7.1
Az ügyvédek, ügyvédi irodák kötelesek a letétekről nyilvántartást vezetni. A letéti nyilvántartást, továbbá a készpénzben befizetett összeg esetén a letevő azonosításánál elfogadott okmányokat vagy azok befizető által aláirt másolatait – a letét megszűnésétől számított – 5 évig meg kell őrizni.

7.2
A letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartását a helyi ügyvédi kamara bejelentésére vagy hivatalból vizsgálhatja.

Vizsgálata során betekinthet az ügyvéd könyvvitelébe és annak alapjául szolgáló bizonylataiba.

7.3
Amennyiben a helyi ügyvédi kamara a letéti szabályzat megsértését állapítja meg, az ügyvédet, ügyvédi irodát egyidejű figyelmeztetés mellett szabályos eljárásra hívja fel, hogy a szükséges intézkedést tegye meg.

8. Kioktatási kötelezettség

8.1
Az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda vezetője a letétkezeléssel kapcsolatos szabályokra valamennyi pénzkezelési, könyvviteli feladat ellátására felhatalmazott tagot, alkalmazottat vagy megbízottat részletesen kioktatni köteles.

II. Az ügyvédi pénzkezelés szabályai

1.
Az ügyvéd pénzt ügyfelétől, illetve ügyfele javára mástól csak ügyvédi megbízásával összefüggésben vehet át.

2.
Pénz átvételére az ügyvéd helyettese, alkalmazottja és az ügyvédjelölt is jogosult, akik az ügyvéd teljesítési segédeinek tekintendők. Az ügyvéd írásban ettől eltérően is kijelölheti a pénz átvételére jogosultak körét, erről az ügyfelet a tényvázlatban tájékoztatnia kell.

3.
Amennyiben az ügyvéd a rábízott ügy szabályszerű ellátásával kapcsolatban meghatalmazója javára pénzt vagy más vagyontárgyat vesz át, (Ütv. 26. § (4) bekezdés) haladéktalanul köteles meghatalmazóját értesíteni, és részére a pénzt vagy vagyontárgyat kiadni.
4.
A pénz átvételére vonatkozó szabályok megtartása mellett az ügyvéd jogosult átvenni:
- külföldi fizetőeszközt és más devizaértéket is a devizaszabályok betartásával,
- értékpapírt is ügyfelével történt írásbeli megállapodás alapján.

5.
Az átvett pénzt az ügyvéd házi pénztárában, illetve bankszámláján köteles tartani. Házi pénztárában csak olyan összeg őrizhető, amilyen összeg erejéig vagyonbiztosítással rendelkezik.

6.
Az átvett összeg jogszerű felhasználásáért, illetve vissza- vagy kifizetéséért az ügyvéd tartozik felelősséggel.

7.
A pénz vagy vagyontárgy átvételére, és a kiadásig történő őrzésére, a letét átvételére, illetőleg őrzésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

8.
Az ügyfél részére átvett pénz vagy vagyontárgy őrzésével kapcsolatos költségek megtérítését – ha a felek másban nem állapodnak meg – az ügyvéd a Ptk. szabályai szerint követelheti.

9.
Az ügyvéd köteles megszervezni a pénzátvételi bizonylatolás rendjét, és felelősség terheli a bizonylati fegyelem, valamint a pénzkezeléssel kapcsolatos jogszabályok megtartásáért is.

III. Értelmező, vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

1.
E szabályzat alkalmazásában ügyvéd alatt az ügyvédi irodát és az ügyvédi iroda ügyvéd tagját is érteni kell, utóbbi esetben az ügyvédi iroda felelősségének érintetlenül hagyása mellett.

2.
Ezen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése 1999. március 1-jén fogadta el.

3.
A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történő közzététellel lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1995. július 1-jén hatályba léptetett „Az ügyvédi letét kezeléséről” rendelkező szabályzat hatályát veszti.

MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA

Az első csoporba tartozik az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vérszerinti szülővel). Számukra a legkedvezőbbek az ajándékozási illeték kulcsai.

A második csoportba tartoznak az első csoportból kiszoruló unokák, nagyszülők és testvérek. A harmadik csoportba pedig azokat sorolták, akik sem az első sem a második csoportba nem fértek bele. Az ajándékozási illeték mértéke a csoporttól és a vagyontárgy minőségétől függően (lakóingatlan vagy nem lakás célú) 5 és 40 százalék között mozog.

Az ajándékozási illeték aktuális mértékeiről és sávrendszeréről az APEH “öröklési és ajándékozási illeték” információs kiadványában tájékozódhat. Az ajándékozás törvényi keretéről a Polgári Törvénykönyv XLVII. fejezete rendelkezik.

579. § (1) Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles.
(2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges.
580. § Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
581. § (1) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
(2) Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
582. § (1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Az adásvétel a leggyakrabban előforduló szerződés fajta. Az adásvételi szerződés két vagy több személy egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozata, azaz egy olyan megállapodás, melyet a felek egymásra és önmagukra nézve is kötelező érvényűnek ismernek el. A szerződés tartalmát a felek szabadon, saját igényeiknek megfelelően állapíthatják meg, azonban annak kereteit a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A szerződés a “pacta sunt servanda” elvet követve kötelezően teljesítendő, azonban a bírói joggyakorlat a valós piaci értéktől legalább 40%-kal eltérő összegek esetén biztosítja a megtámadhatóságot.

Ingatlan adásvételi szerződés esetén a vevőt illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a vásárolt ingatlan értékétől függ, de nem haladja meg annak 6%-t. Gépjármű adásvételi szerződés megkötését követően az eladó felelőssége a gépjárművet lejelenteni a hatóságoknak, hiszen csak így kerülheti el a vevő esetleges hátrányos magatartásából származó károkat. Egyéb kisebb ingóságok esetében az adásvétel szóban is létrejöhet, azonban műtárgyak esetében a későbbi hitelességi jogviták elkerülése érdekében ajánlott az írásbeli szerződés megkötése. Szintén ajánlott mobiltelefonok esetében írásbeli adásvételi szerződést kötni, melyben az eladó biztosítja a vásárlót, hogy a mobiltelefon eredeti vásárlásakor kötött hűségidőszaka lejárt, illetve egyben a származását is igazolja. A mobilszolgáltatók a lopott telefonokról közös, uniós szintű nyilvántartást vezetnek, így ezen telefonok IMEI számát a legtöbb hálózatban blokkolják.

Az adásvételt a polgári törvénykönyv 1959. évi IV. törvénye szabályozza, melyet részletesen az alábbiakban olvashat.

Az adásvétel fogalma

365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.
366. § (1) Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani.

A felek jogai és kötelezettségei

367. § (1) Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.
(2) Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
(3) A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
368. § (1) Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
(2) A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(3) Az ingatlan vevője – ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép – ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért

369. § (1) Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
(2) E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.
(3) Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet.
(4) Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti.
370. § (1) Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.
(2) A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.

Az adásvétel egyes különös nemei

371. § (1) Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos.
(3) Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos.
(4) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett.
372. § (1) Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt.
(3) Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg.
373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.
(4) Az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.
(5) Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.
(6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
374. § (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést.
(4) Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni.
(2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.
(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
376. § (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett.
(3) Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét – a tulajdonjog fenntartása esetében is – a vevő viseli.

A lakásbérleti szerződés megkötésével párhuzamosan készítsünk eszközleltárt, amiben rögzítésre kerülhetnek a lakás bútorai és gépállománya. A szerződésen tüntessük fel a víz, villany és egyéb közüzemi óraállások kezdő pontját, hogy megelőzzük az elszámolási vitákat. A szerződésben kell kikötni a bérleti díj és a kaució mértékét is, utóbbi összeg rendeltetésszerű használat esetén visszajár a bérlőnek a távozáskor, amennyiben a felmondás a hűségidőn túl történik. Amennyiben a bérbeadó a hűségidőszak alatt felmondja a szerződést, úgy a kaució visszatérítése mellett a kaució összegének megfelelő bánatpénzt fizet a bérbevevőnek, amennyiben a szerződésben ezen esetről másként nem rendelkezünk.

A bérleti szerződésben kiköthetjük, hogy pontosan mekkora késedelmet engedélyezünk a bérbevevő fizetési kötelezettségeire, valamint hogy az egyes karbantartási feladatok kinek a pénztárcáját terheljék. Kiköthetjük, hogy a bérbevevő tartósan csak és kizárólag a saját rokonságát láthatja vendégül, illetve hogy a bérleményt további albérletbe nem adhatja.

A felmondási idő a hűségidő alatt és azt követően is kötelező érvényű. A lakásbérleti szerződés magánokiratnak minősül, ezért minden esetben két hitelesítő tanú aláírása szükséges hozzá. A lakást terhelő közös költség és egyéb rezsi elemek terhe általában a bérbevevőre hárulnak, azonban azokat a bérbeadónak kell teljesítenie. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a bérbeadó a befizetett közös költség nyugtáit bemutatja a bérlőnek, aki annak ellenértékét a bérbeadónak utólagosan a bérleti díj fizetési ciklusával párhuzamosan megtéríti.

A munkaszerződést minden körülmények között írásba kell foglalni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a szerződésben egyértelműen meg kell határozni, amennyiben ez nincs kikötve, úgy a munkaszerződést követő munkanap tekinthető az első munkanapnak.

A határozott idejű munkaviszony hosszát naptári dátummal vagy jól meghatározható történéssel kell kikötni. A határozott időtartam az 5 évet nem haladhatja meg.

A munkaszerződésben minden esetben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét. A munkaköri leírást a munkavállaló részére át kell adni. A munkavégzés helye lehet állandó vagy változó. Állandó munkahely esetén a pontos cím helyet a munkáltató mindenkori székhelyét érdemes megjelölni, hogy elkerüljük a költözéskori szerződésmódosítást. Változó munkahely esetén a változó jelleget ki kell fejteni. A munkavállaló az utasítás alapján a munkáltató mindegyik telephelyén köteles munkát végezni, lehetőség van azonban ezen telephelyek körének szűkítésére is.

A személyi alapbért mindig időbeli bérben kell megadni (havi és óradíj). Teljesítménybérezés esetén a teljesítménykövetelmények mellett időbéres személyi alapbért is meg kell jelölni. Sem a teljesítménybérezés, sem az időbeli bérezés nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérben megszabott értéknél. Jutalékos bérezés esetén, amennyiben a teljesítménykövetelmény elérése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező.

A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni az őt felügyelő munkáltatói szervekről, valamint a munkavállalása során fennálló jogokról és kötelességekről.

A munkáltató a belső szabályzatában egyoldalúan állapíthatja meg a saját mérlegelési jogkörébe tartozó szabályokat. Ilyen lehet a. munkavégzés rendje, a munka megszervezése, munkahelyre bevihető dolgok mennyiségi és típusbeli korlátozása, a teljesítmény alapú prémiumfizetés, valamint az összeférhetetlenség megállapítása. A belső szabályzat a munkavállalóra csak abban az esetben kötelező érvényű, ha a belső szabályzatról a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatást kapott és erről nyilatkozott.