A kereskedelmi szerződések nem kizárólag magánjoggal foglalkoztak, hiszen a kereskedelmi jog sokszor speciális megoldásokat is igényelt. Volt azonban átfedés a magán- és a kereskedelmi szerződések között is, mint például a tulajdon átruházását szolgáló ügyletek némelyike. A jogi megoldások, részletszabályok az azonos célú ügyletekben is különbözhettek. A kereskedelmi törvényekben a kereskedőknek speciális követelményeik voltak, valamint több kötelezettségük volt, mint a partnerüknek.
Kereskedelminek minősített ügyletek
Nincs a kereskedelmi ügyletnek pontos fogalma, és típusait se lehet taxatíve felsorolni. Kereskedelmi ügylet = gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő viszonytípus, amely folyamatosan változik és bővül a gazdasági fejlődés és forgalmi élet átalakulása miatt. Piacgazdaság hatására: új ker.-i viszonyok + ügylettípusok jöttek létre.
- A kereskedelmi ügylet funkcionális megközelítése az áruknak, javaknak a termelőtől a fogyasztóig történő továbbítása, változatlan vagy feldolgozott formában, nyereségszerzési céllal.
- Praktikus megközelítéssel (magyar jogtörténetből eredeztethetően) a kereskedelmi ügylet mindaz, amit az 1875:37. tv 258-260§-i annak minősítenek. Kereskedelmivé lehet minősíteni ügyletet tárgyi vagy alanyi szempontból. Tárgya szerint: mindaz, amit a kereskedelmi szerződések között felsorol a törvény (12 ilyen van, pl.: áruk vétele továbbadás szándékával, értékpapírok vétele, biztosítás elvállalása, tengeri fuvarozás és hajókölcsön kötése, közraktár, …).
A „Kereskedelmi” ügyletek napjainkban
Névváltozás
Mai jogunkban nincs kereskedelmi szerződés kifejezés. A Ptk. kötelmi jog részébe a kereskedelmi jognak a szerződésekre vonatkozó szabályai közül mindazt beolvasztották a Ptk-ba, amit az akkori ideológia lehetővé tett. Módosítások során további kereskedelmi jogi normák kerültek beolvasztásra. A Ptk-ban nem különülnek el a szerződések aszerint, hogy magánjogi vagy kereskedelmi. Léteznek olyan normák, amelyeket akkor alkalmazunk, ha a szerződés Gazdálkodó szervezetek között jön létre vagy az egyik fél gazdálkodó szerv.
Tárgyi értelemben vett „kereskedelmi szerződések”
a.) A Kereskedelmi tv-ben felsorolt ügyletek a mai áruviszonyok között is megtalálhatók. Ma 13 tárgyi értelemben vett ker.-i szerződés van:
- ingó dolgok adásvételébe épültek a kereskedelmi vétel szabályai
- szállítási szerz.
- mezőgazd.i termékértékesítési szerz.
- vállalkozási szerz.
- spec vállalkozási szerz. (beruházás, építés)
- fuvarozási sz.
- szállítmányozás
- bizomány
- közraktári ügylet
- biztosítás
- értékpapír ügyletek
- bank- és pénzszolgáltatási ügylet
- kereskedelmi közvetítés
b.) A 90-es években olyan új szerződések jelennek meg, mint a barter, faktoring, lízing.
Alanyi értelemben vett „kereskerdelmi ügyletek”
a.) valamelyik fél szakértelem, szaktudás, hasonló jellegű ügyletek lebonyolítására vonatkozó ismeretek birtokában van, akkor kellenek vele szemben magasabb követelmények, fokozottabb elvárások.
A kereskedő fogalmát felváltotta a gazdálkodó szervezetnek a terminológiája. Minden olyan ügylet ker.-i ügylet, amelynek legalább egyik alanya üzletszerű gazdasági tevékenység keretében eljáró gazdálkodó szervezet.
b.) A XX. század végén megjelennek a fogyasztói szerződések. Ez is elhatárolódik a polgári jogi szerződés hagyományos szemléletétől, a szabályozás továbbra sem kezeli egyenrangúként a feleket, a fogyasztók számára előnyöket rögzítenek a kiszolgáltatott helyzetük és alul informáltságuk végett.