Minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár munkaviszonyba léphet. Az iskolai szünet ideje alatt a már 15. életévét betöltött, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzésben tanulmányokat folytató tanuló is létesíthet munkaviszonyt a törvényes képviselő hozzájárulásával. Ebben az esetben a hozzájárulásról érdemes a munkaszerződés végére záradékot rögzíteni.

A munkaszerződést minden körülmények között írásba kell foglalni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a szerződésben egyértelműen meg kell határozni, amennyiben ez nincs kikötve, úgy a munkaszerződést követő munkanap tekinthető az első munkanapnak.

A határozott idejű munkaviszony hosszát naptári dátummal vagy jól meghatározható történéssel kell kikötni. A határozott időtartam az 5 évet nem haladhatja meg.

A munkaszerződésben minden esetben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét. A munkaköri leírást a munkavállaló részére át kell adni. A munkavégzés helye lehet állandó vagy változó. Állandó munkahely esetén a pontos cím helyet a munkáltató mindenkori székhelyét érdemes megjelölni, hogy elkerüljük a költözéskori szerződésmódosítást. Változó munkahely esetén a változó jelleget ki kell fejteni. A munkavállaló az utasítás alapján a munkáltató mindegyik telephelyén köteles munkát végezni, lehetőség van azonban ezen telephelyek körének szűkítésére is.

A személyi alapbért mindig időbeli bérben kell megadni (havi és óradíj). Teljesítménybérezés esetén a teljesítménykövetelmények mellett időbéres személyi alapbért is meg kell jelölni. Sem a teljesítménybérezés, sem az időbeli bérezés nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérben megszabott értéknél. Jutalékos bérezés esetén, amennyiben a teljesítménykövetelmény elérése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező.

A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni az őt felügyelő munkáltatói szervekről, valamint a munkavállalása során fennálló jogokról és kötelességekről.

A munkáltató a belső szabályzatában egyoldalúan állapíthatja meg a saját mérlegelési jogkörébe tartozó szabályokat. Ilyen lehet a. munkavégzés rendje, a munka megszervezése, munkahelyre bevihető dolgok mennyiségi és típusbeli korlátozása, a teljesítmény alapú prémiumfizetés, valamint az összeférhetetlenség megállapítása. A belső szabályzat a munkavállalóra csak abban az esetben kötelező érvényű, ha a belső szabályzatról a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatást kapott és erről nyilatkozott.