Ügyvédi letéti szerződés

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 112. § (1) bekezdés  j. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése az ügyvédi hivatás gyakorlásával együtt járó letét- és pénzkezelésről megalkotta a “4/1999. (III.1.)  az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről” szóló szabályzatot, melyet az alábbiakban olvashat el:

I. Az ügyvédi letétkezelés szabályai

1. Ügyvédi letét

1.1
Az ügyvédi letét fogalma, nemei

1.1.1
Az ügyvédi letétnek minősül az ügyvéd részére – az Üt. 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti az ügyvédi megbízáshoz kapcsolódóan – meghatározott rendeltetéssel (céllal) írásbeli megállapodás alapján átadott pénz vagy más letétbe helyezhető érték.

1.1.2
Az 1.1.1 pontban meghatározott ügyvédi letétbe pénz vagy bírósági letétbe helyezhető tárgy vehető; fenntartásos betétkönyv ügyleti letét tárgya nem lehet, az értékpapírokat és a váltót a letétbe helyezéskor üres forgatmánnyal kell ellátni. E szabályzatban a továbbiakban pénz letétbe helyezése alatt a letétbe helyezhető más vagyontárgyakat is érteni kell.

1.1.3
Ügyleti letét, melynek célja a szerződő felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek biztosítása, az ügyvéd csak írásbeli szerződés alapján fogadhat el, és csak a szerződés rendelkezései szerint fizethet ki.

Ügyleti letét esetén az ügyvédi megbízás bármely fél által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem szünteti meg, és nem módosítja.

1.1.4
Teljesítési letét esetében a letéteményes azzal a rendeltetéssel vesz át pénzt vagy értéket elszámolási kötelezettség mellett, hogy azt más, harmadik személy részére az ügyfél rendelkezése szerint fizesse ki, vagy adja át.

1.1.5
Őrzési letét az ügyvéd által azzal a rendeltetéssel átvett pénz, hogy az az irásban előzetesen megállapított feltételek bekövetkezésekor a letevőnek fizetendő vissza.

Az ügyvéd üzletszerűen letétőrzéssel nem foglalkozhat, letétet csak ügyvédi tevékenysége során vállalt megbízáshoz kapcsolódóan és azzal összefüggésben őrizhet, annak időleges hasznosítását a letevő hozzájárulásával sem végezheti.

1.2
Az ügyvédi letét nem kapcsolódhat az ügyvéd által végzett pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadáshoz, az ügyfél vagy más által végzett hitelezési vagy befektetési szolgáltatáshoz.

1.3
Az ügyvéd nem konvertibilis fizetőeszközt letétként nem fogadhat el.

2. Letéti szerződés

2.1
A letéti szerződés minimális tartalmára a Magyar Ügyvédi Kamara a gyakorlat egységesítése érdekében ajánlást adhat ki.

2.2
Ügyvédi letétet csak a letét céljának megfelelő rendeltetéssel vehet át; tilos minden olyn megállapodás, amely az ügyvédet a letét hasznosítására vagy egyéb gazdasági felhasználásra hatalmazza fel.

2.3
Tilos a letéti szerződésben bármilyen olyan tájékoztató szöveg alkalmazása, amely a valóságnak nem vagy csak részben felel meg; különösen olyan megtévesztő tájékoztatás, amely a letevő bizalmának megerősítését célozza.

2.4
A letéti szerződés megkötését megelőzően a letevőt és a jogosultat fel kell világosítani arról, hogy mód van a letét letéti bankszámlán történő őrzésére.

A felvilágosítás megtörténtét tényvázlatban vagy annak hiányában a letéti szerződésben rögzíteni kell.

Amennyiben a letevő vagy a jogosult kéri, a letétet letéti bankszámlán kell elhelyezni. A költségviselés kérdésében a feleknek meg kell állapodni.

2.5
A szerződést megelőzően a letevőt és a jogosultat fel kell világosítani, hogy a letét mely pénzintézetnél vezetett számlán kerül elhelyezésre. Amennyiben az ügyfelek azt elfogadják, ezen tényt rögzíteni kell. Az ügyfelek kérésére és költségére a letétet az általuk megjelölt pénzintézetnél kell elhelyezni.

2.6
A letéti díjat pénzben, határozott összegben vagy a letét megszüntetésekor utólag pontosan kiszámíthatóan kell megállapítani. Letéti díjként az elhelyezett letéti összeg kamatai vagy kamatainak egy része is kiköthető.

2.7
Amennyiben a letevő vagy a jogosult a letétbe helyezett összeget, mint követelést részben vagy egészben engedményezte, az engedményezés szabályait kell alkalmazni, és a letéti szerződést szükség szerint írásban módosítani kell.

2.8
Letétként átvett értékre vonatkozó – az őrzési letét kivételével – zálogjogot külön k9kötés hiányában érvényesíteni tilos.

3. A letét átvétele

3.1
Pénzbeni letét átvétele

3.1.1
Ügyvédi letétet pénzintézetnél vezetett számlája javára történő befizetéssel, átutalással vagy készpénzben fogadhat el.

3.1.2
Amennyiben az ügyvéd letétet készpénzbefizetéssel fogad el, úgy azt kizárólag olyan ügyféltől veheti át, akinek azonosítását elvégezte.

Amennyiben a befizető jogi személy vagy egyéb szervezet nevében jár el, a jogi személy vagy egyéb szervezet azonosítását is el kell végezni.

Készpénzben átvett összeg letéti bankszámlán történő elhelyezésekor az azonosított letevőt a pénzintézettel közölni kell. Ehhez az ügyféltől írásban a titoktartási kötelezettség alóli felmentést meg kell kérni.

3.2
Tárgyi eszközök és értékpapír, takarékbetétkönyv vagy takaréklevél átvétele

Tárgyi eszköz átvétele során biztosítani kell, hogy valamennyi érdekelt a letéti tárgyat megtekintse; a letét tárgyát ezt követően olyan csomagolással kell ellátni, hogy azon feltüntethető legyen letevő egyéb jelenlévő érdekelt aláírása olyan módon, hogy az aláírások sérelme nélkül a letét tárgyához hozzáférni ne lehessen.

A letét kiadásánál a csomagolás sértetlenségét rögzíteni kell.

3.2.2
Értékpapír takarékbetétkönyv, illetőleg egyéb takaréklevél átvétele esetén csak okiratba foglalt kötelezettséget tartalmazó bemutatóra szóló eredeti okirat vehető letétbe.

A letét tárgyát a letéti szerződésbe, illetőleg annak mellékletében azonosításra alkalmas adatokkal kell megjelölni. Így különösen fel kell tüntetni a letéti okirat megnevezését, kibocsátóját, sorszámát, névértékét.

4. A teljesítési letét szabályi

4.1
Az ügyleti letétként átvett pénzt az ügyvéd az átvételkor megállapított célra, a letéti szerződésben részletesen rögzített feltételek szerint köteles a letéti szerződésben meghatározott jogosultnak kifizetni.

Az ügyleti letét csak a letéti szerződésben megjelölt jogosult részére fizethető ki. Amennyiben a letéti szerződés hatálya alatt több személy válik jogosulttá, a letét valamennyiük együttes rendelkezésére szüntethető meg.

A letevő a letét feletti rendelkezés jogát írásbeli nyilatkozattal meghatározott feltételek beálltáig fenntarthatja. A rendelkezési jog fenntartása esetén a megjelölt feltétel bekövetkeztéig a letevő jogosult a letét feletti rendelkezésre, beleértve a visszavétel jogát is. A jog fenntartó nyilatkozatról valamennyi érdekeltet írásban kell értesíteni.

Amennyiben a letét kiadásának esedékessé válásakor az időközben bekövetkezett változások miatt a jogosult személye egyértelműen nem állapítható meg, a letét bírói letétbe helyezhető.

4.2
Az ügyleti letét a visszavétellel, a kifizetéssel, illetve a bírói letétbe helyezéssel megszűnik.

4.3
A letét megszűnéséről valamennyi érdekeltet írásban értesíteni kell.

4.4
Az ügyvéd a letét kiadásakor különös gondossággal köteles eljárni; a kiadást igazoló okiratokat, elismervényeket stb. átvenni, a kifizetés feltételeiről arra alkalmas módon meggyőződni.

4.5
A bírói letétbe helyezés költségeit az a fél előlegezi, amelyik a letétbe helyezést kéri, ennek hiányában azt a letéti összegből kell fedezni.

5. Az őrzési letét szabályai

5.1
Az őrzési letétként átvett pénzt vagy értéket az ügyvéd az átvételkor írásban megállapított feltételek szerint és időben a letevő részére köteles teljesíteni.

5.2
Az őrzési letét feletti rendelkezési jog a letevőt illeti meg.

5.3
A letevő a letéti határidő lejártát megelőzően is jogosult a letét kiadását követelni.

5.4
A letét kiadásával a letéti szerződés megszűnik.

6. A letét őrzése

6.1
Az ügyvéd irodájában csak olyan összegű vagy értékű letétet őrizhet, amelynek őrzéséhez megfelelő összegű vagyonbiztosítással rendelkezik, a megőrzés módjának meg kell felelni a vagyonbiztosítás feltételeinek.

6.2
A 6.1 pontban meghatározott összeget meghaladó összeg pénzletétet letéti bankszámlán kell elhelyezni, vagy bankszéfben kell megőrizni.

Konvertibilis pénznemben átvett, vagy átutalt devizaösszeget ügyvédi letéti devizaszámlán kell elhelyezni az erre vonatkozó kormányrendelet szerint.

6.3
Az egyszemélyes ügyvédi iroda, illetőleg az az ügyvéd, aki nem ügyvédi iroda tagja a letéti számla feletti rendelkezésre, illetőleg a széf feletti rendelkezésre köteles a fogadó bankkal olyan megállapodást kötni, hogy az Ügyvédi Kamara által kijelölt gondnok rendelkezését a bank elfogadja.

A bankkal történő megállapodást az Ügyvédi Kamarának haladéktalanul be kell jelenteni, kivéve ha a letéti számláját kezelő pénzintézet belső rendelkezései a Kamara által kijelölt gondnok elfogadását írják elő, és ezt a tényt az Ügyvédek Lapjában a Magyar Ügyvédi Kamara közzétette.

6.4
Az ügyvéd törvényen vagy szerződésen alapuló értesítési kötelezettségének írásban köteles eleget tenni. Ugyancsak írásban köteles megkövetelni letevő vagy az esetleges engedményes jogkövetkezményekkel járó nyilatkozatait is.

7. A letéti nyilvántartás és ellenőrzés

7.1
Az ügyvédek, ügyvédi irodák kötelesek a letétekről nyilvántartást vezetni. A letéti nyilvántartást, továbbá a készpénzben befizetett összeg esetén a letevő azonosításánál elfogadott okmányokat vagy azok befizető által aláirt másolatait – a letét megszűnésétől számított – 5 évig meg kell őrizni.

7.2
A letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartását a helyi ügyvédi kamara bejelentésére vagy hivatalból vizsgálhatja.

Vizsgálata során betekinthet az ügyvéd könyvvitelébe és annak alapjául szolgáló bizonylataiba.

7.3
Amennyiben a helyi ügyvédi kamara a letéti szabályzat megsértését állapítja meg, az ügyvédet, ügyvédi irodát egyidejű figyelmeztetés mellett szabályos eljárásra hívja fel, hogy a szükséges intézkedést tegye meg.

8. Kioktatási kötelezettség

8.1
Az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda vezetője a letétkezeléssel kapcsolatos szabályokra valamennyi pénzkezelési, könyvviteli feladat ellátására felhatalmazott tagot, alkalmazottat vagy megbízottat részletesen kioktatni köteles.

II. Az ügyvédi pénzkezelés szabályai

1.
Az ügyvéd pénzt ügyfelétől, illetve ügyfele javára mástól csak ügyvédi megbízásával összefüggésben vehet át.

2.
Pénz átvételére az ügyvéd helyettese, alkalmazottja és az ügyvédjelölt is jogosult, akik az ügyvéd teljesítési segédeinek tekintendők. Az ügyvéd írásban ettől eltérően is kijelölheti a pénz átvételére jogosultak körét, erről az ügyfelet a tényvázlatban tájékoztatnia kell.

3.
Amennyiben az ügyvéd a rábízott ügy szabályszerű ellátásával kapcsolatban meghatalmazója javára pénzt vagy más vagyontárgyat vesz át, (Ütv. 26. § (4) bekezdés) haladéktalanul köteles meghatalmazóját értesíteni, és részére a pénzt vagy vagyontárgyat kiadni.
4.
A pénz átvételére vonatkozó szabályok megtartása mellett az ügyvéd jogosult átvenni:
- külföldi fizetőeszközt és más devizaértéket is a devizaszabályok betartásával,
- értékpapírt is ügyfelével történt írásbeli megállapodás alapján.

5.
Az átvett pénzt az ügyvéd házi pénztárában, illetve bankszámláján köteles tartani. Házi pénztárában csak olyan összeg őrizhető, amilyen összeg erejéig vagyonbiztosítással rendelkezik.

6.
Az átvett összeg jogszerű felhasználásáért, illetve vissza- vagy kifizetéséért az ügyvéd tartozik felelősséggel.

7.
A pénz vagy vagyontárgy átvételére, és a kiadásig történő őrzésére, a letét átvételére, illetőleg őrzésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

8.
Az ügyfél részére átvett pénz vagy vagyontárgy őrzésével kapcsolatos költségek megtérítését – ha a felek másban nem állapodnak meg – az ügyvéd a Ptk. szabályai szerint követelheti.

9.
Az ügyvéd köteles megszervezni a pénzátvételi bizonylatolás rendjét, és felelősség terheli a bizonylati fegyelem, valamint a pénzkezeléssel kapcsolatos jogszabályok megtartásáért is.

III. Értelmező, vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

1.
E szabályzat alkalmazásában ügyvéd alatt az ügyvédi irodát és az ügyvédi iroda ügyvéd tagját is érteni kell, utóbbi esetben az ügyvédi iroda felelősségének érintetlenül hagyása mellett.

2.
Ezen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése 1999. március 1-jén fogadta el.

3.
A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történő közzététellel lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1995. július 1-jén hatályba léptetett „Az ügyvédi letét kezeléséről” rendelkező szabályzat hatályát veszti.

MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA

Comments are closed.