A megbízási szerződés a másik fél részére végzett tevékenységre vonatkozó szerződése. Míg a vállalkozói szerződés eredmény szemléletű, addig a megbízási szerződés a megbízás tárgyának gondos viselésére irányul.

A megbízás másik jellemzője a felek között szükségszerűen meglévő, más szerződéseknél fokozottabban jelenlévő bizalmi elem. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és annak érdekében a lehetősége szerinti legjobb módon ellátni.

Míg a vállalkozásnál az eredmény elmaradás szerződésszegésnek minősül, úgy a megbízásnál nem. A vállalkozó nagyfokú önállósággal, saját kockázatára, saját számlájára végzi tevékenységét, a megbízott a megbízó kockázatára, a megbízó utasításai szerint, a megbízó számlája terhére jár el.

A megbízott időben és térben szabadon fejti ki tevékenységét, kapcsolata a megbízóval alapvetően mellérendelt jellegű.

A megbízás létrejöhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség és a szerződést meghatározott alakban kell megkötni, úgy a megbízáshoz ugyanilyen alakszerűség szükséges.

A megbízott – főszabály szerint – személyesen köteles eljárni. Ez a kötelezettség a megbízás bizalmi jellegéből fakad, így ha jogosulatlanul veszi igénybe a megbízott más személy közreműködését, felelős az általa okozott károkért.

A megbízott köteles a megbízót a tevékenységéről, az ügy állásáról kívánságára, vagy annak szükségszerűsége esetén kérése nélkül tájékoztatni. A megbízott a megbízás megszűnésekor köteles elszámolni.

A megbízási díj akkor is jár, ha a megbízott eljárása nem volt eredményes. Mivel a szabályozás diszpozitív, így nem kizárt, hogy a felek eredményhez kössék a díj kifizetését. Ezáltal a megbízott a megbízási díj mellett sikerdíjra is jogosulttá válhat. Continue reading →

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 112. § (1) bekezdés  j. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése az ügyvédi hivatás gyakorlásával együtt járó letét- és pénzkezelésről megalkotta a “4/1999. (III.1.)  az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről” szóló szabályzatot, melyet az alábbiakban olvashat el: Continue reading →

A vállalkozási szerződésben a vállalkozó valamely dolog megtervezésére, készítésére, feldolgozására, alakítására, üzembe helyezésére, javítására vagy munkával történő egyéb eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás díjának megfizetésére és a szolgáltatás átvételére köteles. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, benne a vállalkozó az eredmény elérésére vállal kötelezettséget.
A vállalkozási szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás tárgyát, annak mennyiségét és minőségét. Meg kell határozni a vállalkozó díját, valamint a teljesítés határidejét, illetve műszaki leírásban rögzíteni kell az egyéb követelményeket.
A szerződéstől függően a vállalkozó a teljesítés során felmerülő költségeket elő kell finanszíroznia vagy amennyiben erre nem képes, úgy előleget kérhet a megbízótól. A vállalkozói díjra csak a teljesítést követően válik jogosulttá.
A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Amennyiben a megrendelő azt kívánja, hogy a vállalkozó személyesen végezze el a munkát, úgy ezt a vállalkozói szerződésben külön ki kell kötnie. A vállalkozó az alvállalkozó általi teljesítésért úgyanúgy felel, mintha azt önmaga végezte volna el, így az általa okozott károkért is felelősséggel tartozik.
A vállalkozó a munkát a megrendelő érdekében, annak elképzelései szerint végzi el. A vállalkozó a munkát a megrendelő utasításai alapján köteles elvégezni. A megrendelő utasítási joga azonban nem terjedhet ki a munka megszervezésére. A megrendelő ugyancsak nem nehezítheti a vállalkozói feladatok teljesítését.
Amennyiben a vállalkozó csúszásba kerül, úgy kötelessége erről időben tájékoztatni a megrendelőt, hogy az felkészülhessen a halasztásból eredő pénzügyi és erkölcsi károk rendezésére.
A vállalkozónak tilos elvégeznie a megrendelőtől kapott utasítás szerint vagy a rendelkezésre bocsátott anyaggal a munkát, ha az jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Continue reading →

Az ajándékozási szerződés során az ajándékozó a saját ingatlanáról és/vagy vagyontárgyáról önként és térítés nélkül lemond az ajándékozott fél javára. Az ajándékozott számára az ajándék minden esetben illetékköteles. Az ajándékozási illetéket alapvetően három csoportra osztották szét, melyek az ajándékozott és az ajándékozó rokoni viszonyát vizsgálják.

Az első csoporba tartozik az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vérszerinti szülővel). Számukra a legkedvezőbbek az ajándékozási illeték kulcsai.

A második csoportba tartoznak az első csoportból kiszoruló unokák, nagyszülők és testvérek. A harmadik csoportba pedig azokat sorolták, akik sem az első sem a második csoportba nem fértek bele. Az ajándékozási illeték mértéke a csoporttól és a vagyontárgy minőségétől függően (lakóingatlan vagy nem lakás célú) 5 és 40 százalék között mozog.

Az ajándékozási illeték aktuális mértékeiről és sávrendszeréről az APEH “öröklési és ajándékozási illeték” információs kiadványában tájékozódhat. Az ajándékozás törvényi keretéről a Polgári Törvénykönyv XLVII. fejezete rendelkezik. Continue reading →

Az adásvételi szerződés legfontosabb tudnivalói

Az adásvétel a leggyakrabban előforduló szerződés fajta. Az adásvételi szerződés két vagy több személy egybehangzó és kölcsönös akaratnyilatkozata, azaz egy olyan megállapodás, melyet a felek egymásra és önmagukra nézve is kötelező érvényűnek ismernek el. A szerződés tartalmát a felek szabadon, saját igényeiknek megfelelően állapíthatják meg, azonban annak kereteit a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A szerződés a “pacta sunt servanda” elvet követve kötelezően teljesítendő, azonban a bírói joggyakorlat a valós piaci értéktől legalább 40%-kal eltérő összegek esetén biztosítja a megtámadhatóságot.

Ingatlan adásvételi szerződés esetén a vevőt illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a vásárolt ingatlan értékétől függ, de nem haladja meg annak 6%-t. Gépjármű adásvételi szerződés megkötését követően az eladó felelőssége a gépjárművet lejelenteni a hatóságoknak, hiszen csak így kerülheti el a vevő esetleges hátrányos magatartásából származó károkat. Egyéb kisebb ingóságok esetében az adásvétel szóban is létrejöhet, azonban műtárgyak esetében a későbbi hitelességi jogviták elkerülése érdekében ajánlott az írásbeli szerződés megkötése. Szintén ajánlott mobiltelefonok esetében írásbeli adásvételi szerződést kötni, melyben az eladó biztosítja a vásárlót, hogy a mobiltelefon eredeti vásárlásakor kötött hűségidőszaka lejárt, illetve egyben a származását is igazolja. A mobilszolgáltatók a lopott telefonokról közös, uniós szintű nyilvántartást vezetnek, így ezen telefonok IMEI számát a legtöbb hálózatban blokkolják.

Az adásvételt a polgári törvénykönyv 1959. évi IV. törvénye szabályozza, melyet részletesen az alábbiakban olvashat. Continue reading →

A lakásbérleti szerződés, mint azt a megnevezése is sugallja lakóingatlan bérbadására irányul. Két fél között jön létre, a bérbeadó és a bérbevevő között köttetik meg a lakásbérletre irányuló kötelezettségvállalás.  A szerződésben az ingatlan legtöbb alapvető adatát fel kell tüntetni, mint például az utca és házszámot, a lakóterületet és lehetőség szerint a helyrajzi számot is.

A lakásbérleti szerződés megkötésével párhuzamosan készítsünk eszközleltárt, amiben rögzítésre kerülhetnek a lakás bútorai és gépállománya. A szerződésen tüntessük fel a víz, villany és egyéb közüzemi óraállások kezdő pontját, hogy megelőzzük az elszámolási vitákat. A szerződésben kell kikötni a bérleti díj és a kaució mértékét is, utóbbi összeg rendeltetésszerű használat esetén visszajár a bérlőnek a távozáskor, amennyiben a felmondás a hűségidőn túl történik. Amennyiben a bérbeadó a hűségidőszak alatt felmondja a szerződést, úgy a kaució visszatérítése mellett a kaució összegének megfelelő bánatpénzt fizet a bérbevevőnek, amennyiben a szerződésben ezen esetről másként nem rendelkezünk. Continue reading →

Minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár munkaviszonyba léphet. Az iskolai szünet ideje alatt a már 15. életévét betöltött, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzésben tanulmányokat folytató tanuló is létesíthet munkaviszonyt a törvényes képviselő hozzájárulásával. Ebben az esetben a hozzájárulásról érdemes a munkaszerződés végére záradékot rögzíteni.

A munkaszerződést minden körülmények között írásba kell foglalni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a szerződésben egyértelműen meg kell határozni, amennyiben ez nincs kikötve, úgy a munkaszerződést követő munkanap tekinthető az első munkanapnak. Continue reading →